S�t�nizmus 

A s�t�nim�d�s r�g�ta l�tezik. Nem a „s�t�t” k�z�pkor term�ke, �s nem is m�lt el azzal. Ellenkez�leg, a huszadik sz�zadban szinte renesz�nsz�t �li. B�r a k�zfelfog�s legfeljebb j�pofa, muland� divatot l�t benne, a „j�t�kos s�t�nizmus” is komoly k�vetkezm�nyekkel j�rhat.  

Annak, aki tiszt�ba akar j�nni a s�t�nizmus elterjedts�g�vel, igen sz�les k�rben kell t�j�koz�dnia. A s�t�nim�d�s nem egyszer�en ritu�l�k form�j�ban nyilv�nul meg, hanem – legf�k�ppen a tudatlans�gnak k�sz�nhet�en – m�ra m�r besziv�rgott az �let szinte minden ter�let�re. Az okkult ritualizmus k�l�nf�le form�it a ponyvareg�nyekt�l a m�di�ig sok csatorna n�pszer�s�ti. Az egyik leghat�konyabb n�pszer�s�t� m�faj a horror: k�nyvben, vide�n, CD-ROM-on korl�tlan v�laszt�k v�r a „thriller”-rajong�kra. Magyarorsz�gon is kedveltek a n�pszer� horrorszerz�, Stephen King reg�nyei, amelyek a retteg�s �s a hal�l izgalm�t k�n�lj�k az arra v�gy� nagyk�z�ns�gnek. K�nyveiben alapmot�vumnak sz�m�tanak a v�mp�rok �s a sz�rnyeteg pszichopat�k, a j�vend�mond�s, a k�s�rtetj�r�s.

A s�t�nizmus m�sik f� terjeszt�je a rockzene, amelyen kereszt�l a divat r�v�n a tin�dzserek jelent�s r�sz�t el�ri. A heavy metal zen�t j�tsz� rockzenekarok sokszor okkult jeleket, szimb�lumokat haszn�lnak �lt�zet�k�n, lemezbor�t�ikon, �s gyakran dalsz�vegeikben is a S�t�nt dics��tik. Sok fiatal csak k�ls�s�geknek tekinti ezeket, de a gyeng�bb szem�lyis�g�, befoly�solhat� kamaszok k�nnyen ker�lhetnek �ltala a s�t�nista okkultizmus hat�sa al�. K�l�n�sen igaz ez akkor, ha a divatnak h�dolva, kedvenceik �lt�zet�t ut�nozva magukra �ltik az obskurus szimb�lumokat, ezzel mintegy jelt adva, kinyilv�n�tva szimp�ti�jukat az okkult vil�g fel�. A hetvenes-nyolcvanas �vek egyik legn�pszer�bb zenekara, az ausztr�l AC/DC „Highway to Hell” (�t a pokolba) c�m� album�nak bor�t�j�n az egy�ttes �nekese a S�t�nt id�z� alakban, szarvakkal �s bojtos farokkal l�that�. Egyik dalsz�veg�k bizony�tottan mot�vumot szolg�ltatott egy 1985-ben Amerik�ban t�rt�nt brut�lis gyilkoss�gsorozathoz, amelynek elk�vet�je az egy�ttes rajong�ja volt. Tev�kenys�ge megd�bbent� pontoss�ggal id�zte fel az AC/DC „Night Prowler” (�jszakai porty�z�) c�m� dal�nak vil�g�t. Hasonl� n�pszer�s�gnek �rvend az Iron Maiden zenekar, amelynek kedvenc t�m�i a var�zsl�s �s a barb�rs�g, �s akik els� sikeres lemez�k legh�resebb sz�m�t az Antikrisztusnak dedik�lt�k. A v�ront�sr�l, szadista gyilkoss�gokr�l �s �rd�gi cerem�ni�kr�l �nekl� Megadeth �nekese kev�ss� meggy�z�en azzal �rvel, hogy b�r ismerik a dalaikban megjelen� t�m�kat (var�zsl�s, s�t�nista �ldozatok, belek kiont�sa), �gymond „nem helyeslik” azokat. Ez azonban nincs r��rva lemezeikre, �gy a zen�j�ket teljes odaad�ssal hallgat� fiatalokra ugyanolyan ig�z� hat�ssal b�rnak ezek a dolgok, mintha bevallottan propag�ln�k azokat.

�ppen ilyen h�vvel hirdeti a h�bor�t, a k�b�t�szert �s az agyonver�st a Metallica, melynek koncertjeit a k�z�ns�g „Halj meg! Halj meg!” k�nt�l�sa k�s�ri. M�s egy�ttesek is el�szeretettel v�lasztanak s�t�nista kapcsolatokat �s az okkultizmus ir�nti szimp�ti�t sejtet� neveket, mint p�ld�ul Satan, Sodom, Black Sabbath vagy Possessed (Megsz�llottak).