A rasszizmus olyan gondolkod�sm�dot jelent, amely kihangs�lyozza a rasszok (emberfajt�k) k�l�nb�z�s�g�t, �s azok k�z�tt - k�l�nb�z� felt�telezett tulajdons�gaik vagy �rt�keik alapj�n - hierarchi�t �ll�t fel.

A rassz sz� a francia race kifejez�s magyaros�tott alakja, amely emberfajt�t jelent. Az emberi rasszokat a 20. sz�zad els� fel�ben k�l�n fajoknak tartott�k, ami a rasszista ideol�gia el�ret�r�se idej�n szinte uralkod� n�zett� v�lt. Ma m�r k�zismert, hogy minden ma �l� ember egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik. A kor�bbi sz�haszn�lat nyom�n a rasszizmust fajelm�letnek, faji megk�l�nb�ztet�snek is nevezik. Rasszok vagy emberfajt�k helyett emberi fajokr�l besz�lni ugyanakkor ma m�r r�gies �s tudom�nytalan sz�haszn�latnak sz�m�t. Maguk az egyes emberfajt�k is sz�ntelen�l keverednek. A legt�bb ember genetikai �s testi jellemz�i szerint nem tiszt�n egyetlen emberfajt�hoz tartozik, hanem egyszerre t�bb rassz jellemz� jegyeinek k�l�nb�z� ar�ny� kevered�s�t mutatja.

A rasszizmus ezzel szemben tudom�nyosan nem igazolhat� m�don az egy�neket \\\\\"tiszta\\\\\" rasszokba sorolja be. Ehhez a testi jegyek kihangs�lyoz�sa mellett legink�bb kultur�lis szempontokat, gyakran pedig egyes felt�telezett k�z�s tulajdons�gokat vesz alapul, amelyeket egy-egy rasszra �ltal�nosan jellemz�nek tart. A rasszista gondolkod�sm�d szerint a rasszok k�z�tti hierarchia igazolja az egy�nek �s csoportok diszkrimin�ci�j�t, h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s�t. Mint politikai er�, a rasszizmus a 20. sz�zad legelej�n ker�lt el�t�rbe az antiszemitizmus el�ret�r�s�vel, illetve k�s�bb a nemzetiszocializmus ideol�giai alapjak�nt.